Torna megye építészeti öröksége
A legkisebb vármegye építészeti örökségét bemutató kiadvány. 2012-ben jelent meg a Nemzetközi Visegrád Alap támogatásával, a Bódvaszilasért Baráti Kör kiadásában, Jozef Peniaško értő fotóival.
Bevezetőjét idézzük: „Torna vármegye hajdanában arról volt nevezetes, hogy a legkisebb megyéje az országnak, melynek területén csak egy emeletes ház, egy patika és egy toronyóra található. Most már be van kebelezve Abaújba. Torna városában a törvényhatósági életnek vége.” – fogalmaz Jókai a 19. század végén egy, az Osztrák–Magyar Monarchiát bemutató könyvsorozat kötetébe szánt írásában. Az Árpád-korban született aprócska megye végleges egyesítéssel történő idézett megszüntetése 1882-ben történt, korábban a kalapos király 1786-ban, illetve a szabadságharc leverését követő Bach-rendszerben Ferenc József 1854-ben próbálkozott a megye Abaújhoz kötözéséhez. II. József a halálos ágyán vonta vissza rendeletét, Ferenc József még a kiegyezés előtt. Hogy aztán Tisza Kálmán miniszterelnök utóbb az idézet szerint egyesítse Abaújjal, mint rebellis megyét, melynél nem megengedhető, hogy „váltig reszeljen tormát a kormány orra alá” – ezt már a másik nagy mesélő, Mikszáth Kálmán tűzte tollára. Majd hogy a kulturális szempontból is együvé tartozó táj utolsó nagy traumáját jelentő 20. századi határvonását végül Márai Sándor soraival jellemezzük: „Minden határvonal igazságtalan, melyet nem a természet, a történelem, az emberi és a földi törvény alkotott. (...) emberi szempontból minden térkép, melyet ceruzával rajzol az ember, nem pedig törvénnyel rajzol az idő, mulandó és tökéletlen.” Fedezze fel az elfelejtett tenyérnyi megye épített örökségét!