I. Szilasi UtcaMűHely * 2014

2014. szeptember 10.
Képgaléria

Bódvaszilas, Ófalumentő Program
2014. szeptember 4–10.

A résztvevők: Pirity Ádám (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), Hadházy Ágnes (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), Söjtöry Domokos (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), Polyák Klára (Debreceni Egyetem Műszaki Kara), Zsiros Renáta
(Debreceni Egyetem Műszaki Kara), Sárközy Sebestyén (Miskolc), Gergely Tamás (Szendrő), Sziráczki Gyula (Komjáti), Koleszár Krisztián (Bódvaszilas).

Mi az a Szilasi UtcaMűHely?
A bódvaszilasi Ófalurész településképi rehabilitációs programja, melynek során a település építészeti szempontból legértékesebb területén fekvő épületeknek, építményeknek (utcaképnek) a két világháború közötti időszakra jellemző formáját állítjuk helyre „társadalmi munkában”, önkéntesekkel, az erre szánt szabadidőben. A közös gondolkodás és cselekvés a népi építészeti értékek cselekvő megmentése és a település turisztikai szempontból is fontos arculatának javítása, a Bódvaszilas múltját tisztelő, a jövőért tenni akarás mentén formálódik. A programot a Bódvaszilasért Baráti Kör fogja össze és reményeink szerint számos nyáron át tudunk ezért dolgozni.

Mi történt az első Szilasi UtcaMűHelyen?
A 2014-es (első) Szilasi UtcaMűHely során valójában azt szerettük volna látni, mire haladunk egyhetes munkával olyan fiatalokkal (főleg építészmérnök-hallgatókkal), akik most találkoznak először „testközelből” hagyományos építőanyagokkal, mint vakolathabarcs, oltott mész, illetve építőtechnikával, mint pucolás, simítás, vakolatdíszek felvitele.
Eredetileg három, jelen formáját a 20. század elején elnyert épület egykorú homlokzatdíszeinek rekonstrukcióját tűztük ki célul. Mindhárom épületnél archív fotók, és analóg megoldások segítettek bennünket a rekonstrukciós rajzok elkészítésénél. Végül két épületnél valósulhatott meg ez, az idő rövidsége miatt, de erről később.
Az épületek kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy a homlokzaton szerkezeti átalakítást ne kelljen végezni, azaz az ablakok eredetiek legyenek, valójában a vakolatot kelljen az eredetit megközelítő módon helyreállítani és persze a tulajdonos is partner legyen ebben („tűrje el” a munkánkat, mindössze ezt kértük tőlük).
Előre bocsátom: forrást – noha két ízben is „próbálkoztunk” – nem nyertünk erre a munkára, így önerőből, a Bódvaszilasért Baráti Kör pénzén valósítottunk meg minden költséges tételt (ez valójában az építőanyag és kiszállításának néhány tízezer forintos tételét jelenti és a csapat étkezésének részbeni költségét). A szállást a Baráti Kör két tagja (mindketten hivatalos szállásadók) ajánlották fel és az étkezésbe is jelentősen belesegített egy lokálpatrióta, Szilason üdülési céllal házat vásárolt család.
Rögvest leszögezhető, hogy nagyon jók a tapasztalatok. A csapat is jó volt. Ezt igyekeztünk úgy formálni, hogy ne csak a munka legyen az összekovácsoló erő, hanem a közös kirándulások és étkezések is. Szombat este vetítettképes előadást néztünk meg Jozef Peniaško tornagörgői fotográfustól a régi Torna megye épített örökségéről. A kirándulások összeállításánál építészeti szempontok szerint válogattunk. Az öt építészhallgató csütörtök délutáni érkezését követően falusétát tartottunk, majd vasárnap Tornaszentandrásra (Árpád-kori ikerszentélyes plébániatemplom, egyháztörténeti kiállítás, népi lakóházak) kirándultunk gyalogosan, szerda délután pedig a régi Gömör és Torna megye szlovákiai részének kistelepüléseire: Krasznahorkára (Andrássy-mauzóleum), Lucskára (Árpád-kori templomrom) és Körtvélyesre (Szent Anna-kápolna) vitt el bennünket Jozef Peniaško.


Petőfi Sándor utca 15.	Petőfi Sándor utca 19.

Az elvégzett munkák a két házon

Dobos-féle ház (Petőfi u. 15.): Pénteken – a felső, idegen profilú betonból készült ablakkeret levésése; alsó lábazati párkány („cokli”) lebontása; a durva, vakart „kőporos” főhomlokzat pucolása és simítása 0–1 mm-es homokból készült meszes habarccsal; vakolatdíszek felvitelének megkezdése az épület jobb szélén. Szombaton – vakolatpilaszterek kialakítása. Hétfőn – ablakkeret húzása; meszelés.
Szabó-féle ház (Petőfi u. 19.): Szombaton – a durva, vakart „kőporos” főhomlokzat pucolása és simítása 0–1 mm-es homokból készült meszes habarccsal; ablakkeretek megtisztítása a takaró fehér festéktől; ablakkeretek festése öregbarnára. Hétfőn – vakolatpilaszter felvitelét segítő lécek felszegelése. Kedden – vakolatpilaszterek kialakítása; ablakkeret húzása; bal oldali ablak köténydíszének felvitele; meszelés. Szerdán (délelőtt) – vakolatpilaszterek („kváderezés”) kifestése galambszürke mészfestékkel; jobb oldali ablak köténydíszének felvitele; javító meszelés.
A harmadik ház a Milány-féle ház (József Attila út 6.) lett volna, azonban arra kellett volna még néhány munkáskéz. Azzal ugyanis eredetileg nem számoltunk, hogy az UtcaMűHely műegyetemista hallgatói már szeptember 8-án megkezdik a tanévet (korábban mindig a hónap közepén), így hárman vasárnap este elutaztak és a két debreceni építészhallgató lány maradt Szilason. A hétvégére még szerencsésen kiegészültünk egy műemlékekben jártas építésszel, majd újabb két lokálpatrióta (szabadságát velünk töltő) Bódva-völgyi önkéntessel, így tudtuk a megkezdett munkákat befejezni. És aztán csütörtök délutántól megérkezett az eső is...
A felhasznált anyagok: 0,3 tonna 0–1 mm-es homok; 3 mázsa mészhidrát; 1 tubus fekete pigmentfesték; 1 doboz lazúrfesték. A kőművesszerszámokat, állványt kölcsönkaptuk a munkák idejére, és készült egyedi szerszám is az ablakok vakolatkeretéhez (id. Molnár László munkája).

Külön köszönet a következőkért a következőknek:
a homlokzat, mint munkaterület rendelkezésre bocsátása: Viszoki János és Jánosné, Barabás Péter * állványzat kölcsönadása: Hornyák Tibor * anyagmozgatás: Ujvári Balázs * vendéglátás: Baráth Zsuzsa * kirándulás: Jozef Peniaško * eszközök biztosítása: Koleszár Ferenc * és mindazoknak, akik biztattak bennünket, hogy csak így tovább!

REKONSTRUKCIÓS RAJZOK

A képekre kattintva nagyobb méretben tekinthetők meg az utcarekonstrukciós rajzok.

József Attila út, páratlan oldal