A bódvaszilasi József Attila út 24. szám alatt található ingatlant 2012-ben a Fermentum Szolgáltató Kft. vásárolta meg azzal a céllal, hogy a helyi civilekkel, a Bódvaszilasért Baráti Körrel együttműködve, a település egyéb látnivalóihoz (Szilasi Tájház, uradalmi magtár, Alsó-hegyi Zsombolyos Tanösvény) és rendezvényeihez (pl. szőlőhegyi túrák, gasztronómiai rendezvények) is kapcsolódva létrehozza és üzemeltesse a Gyümölcsészeti Hagyományok Házát. Az épület kiállítási egységeiben így bemutatásra kerül a Bódva-völgyi gyümölcsösök kertkultúrája és az ahhoz kötődő néprajzi eszközök és hagyományok. A portához tartozó kertben (hozzáértve a Szilasi Tájház közel félhektáros kertjét is) már jelenleg is számottevő genetikai értéket hordozó, főként helyi szőlőhegyi gyümölcsösök idős fáiról leoltott 3–5 éves gyümölcsfacsemeték gyűjteménye található.
A lakóház a 2012–13-ban folytatott külső-belső felújítás után egyrészt megtartotta lakóház funkcióját (teakonyha – vendégszoba), másrészt kiegészült közhasználatú funkcióval, így a kiállításhoz szükséges terekkel: az ún. elsőházból és pitarból kiállítási egység készül. A pitar berendezését a két háború közötti időszak tárgyi anyagából rekonstruálták. A tárgyválogatásnál szempont volt az, hogy mind az iparművészeti, mind pedig a háziipari („népművészeti") termékeken – kerámiák, zománcos-bádogos termékek, textilek – jelenjen meg a gyümölcs, mint motívum. Célszerűen a konyhai funkció miatt kapnak helyet a házilag feldolgozott termékek, pl. aszalványok, lekvárok, befőttek, pálinkák stb. Az ún. elsőház a gyümölcsészeti hagyományokat mutatja be tablós-installált kiállítási anyaggal. A gyümölcs piacolásával indul a kiállítás (lóháti kosarak stb.), majd a feldolgozás eszközeit látjuk, illetve itt kap helyet Budai József – a Bódva-völgyi Szalonnához kötődő neves pomológus – rekonstruált dolgozószobájának részlete, továbbá a jellegzetes gyümölcsfajták bemutatására is itt kerül sor. A volt istállóból előadóterem készült közösségi rendezvényekhez. Ennek kiszolgálására raktár és mosdók készültek az épület utolsó helyiségéből.

Bővebb információ: www.gyumolcseszet.bodvaszilasert.hu

A legkisebb vármegye építészeti örökségét bemutató kiadvány. 2012-ben jelent meg a Nemzetközi Visegrád Alap támogatásával, a Bódvaszilasért Baráti Kör kiadásában, Jozef Peniaško értő fotóival.
Bevezetőjét idézzük: „Torna vármegye hajdanában arról volt nevezetes, hogy a legkisebb megyéje az országnak, melynek területén csak egy emeletes ház, egy patika és egy toronyóra található. Most már be van kebelezve Abaújba. Torna városában a törvényhatósági életnek vége.” – fogalmaz Jókai a 19. század végén egy, az Osztrák–Magyar Monarchiát bemutató könyvsorozat kötetébe szánt írásában. Az Árpád-korban született aprócska megye végleges egyesítéssel történő idézett megszüntetése 1882-ben történt, korábban a kalapos király 1786-ban, illetve a szabadságharc leverését követő Bach-rendszerben Ferenc József 1854-ben próbálkozott a megye Abaújhoz kötözéséhez. II. József a halálos ágyán vonta vissza rendeletét, Ferenc József még a kiegyezés előtt. Hogy aztán Tisza Kálmán miniszterelnök utóbb az idézet szerint egyesítse Abaújjal, mint rebellis megyét, melynél nem megengedhető, hogy „váltig reszeljen tormát a kormány orra alá” – ezt már a másik nagy mesélő, Mikszáth Kálmán tűzte tollára. Majd hogy a kulturális szempontból is együvé tartozó táj utolsó nagy traumáját jelentő 20. századi határvonását végül Márai Sándor soraival jellemezzük: „Minden határvonal igazságtalan, melyet nem a természet, a történelem, az emberi és a földi törvény alkotott. (...) emberi szempontból minden térkép, melyet ceruzával rajzol az ember, nem pedig törvénnyel rajzol az idő, mulandó és tökéletlen.” Fedezze fel az elfelejtett tenyérnyi megye épített örökségét!

A tornagörgői (Hrhov, Szlovákia) PALOTA Polgári Társulással együttműködve, a Nemzetközi Visegrád Alap támogatásával készültek el Bódvaszilas épített örökségét bemutató táblák és kiadványok 2012-ben. Évek óta váratott magára, hogy a település egységesen jelenjen meg látnivalóival az ide látogatók előtt. Bizonyítani kívántuk, hogy olyan számos épített örökséget rejt Szilas, amit büszkén a nagyközönség elé tárhatunk.

A túraútvonalat a hajdani Szilasi Színjátszó Kör és a Bódvaszilasért Baráti Kör tagjai hozták létre 1999-ben. A kb. 14 km hosszú és kb. 355 m szintemelkedésű tanösvény 14 állomást fűz föl és mindkét irányban végigjárható, kb. 4–5 óra alatt. Azonban mi a számozással megegyező, kevésbé meredek útvonalat javasoljuk. A tanösvény állomásait számjelzések jelzik, az útvonalat fölfestett „fehér körben piros T” jel mutatja.